Eredeti cím: Catching FireKiadó: Agave
Fordító: Totth Benedek
Megjelenés: 2012 (angolul: 2009)
Terjedelem: 404 oldal
Fülszöveg:
A Kapitólium dühös.
A Kapitólium bosszúra éhes.
A Kapitólium vért akar látni.
És az igazi harc csak most kezdődik.
Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és a családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt.
A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban.
Suzanne Collins trillógiájána ugye az első része az Éhezők viadala ami eléggé nagy sikert aratott. És ennek semmi köze az aratás napi "ünnepnek". Csak egy kicsit :) Sokszor előfordul az ilyen történeteknél -tapasztalatom szerint-, hogy nem képes az író az első kötet színvonalát nyújtani az olvasónak. Sem fordulatban, sem karakterekben, sem történetben. Mindig van egy gyenge láncszem az ilyen trilógiákban, csupán fent tartják az olvasó érdeklődését aztán az olsó kb 100 oldalon tényleg történik is valami. Ez teljesen más
 |
| Jelenet az első részből |
Nem rég fejeztem be és amikor az utolsó sorhoz értem bevallom hősiesen, hogy egyáltalán nem nőies szavak hagyták el a számat. Káromkodtam, hogy lehet így vége. Aztán felálltam letettem az asztalra és elmentem a 3. kötetért. Az író nő megint mesterien csavargatta a szálakat, talán meg jobban mint el első könyvben. Ez valahogy sokkolóbb, fordulatosabb volt számomra mint a kezdő kötet. Az ember várja a fordulatot az olvasás során ahogy halad előre, de valahogy még sem arra számít, nem gondol arra ami következni fog. Egyszerűen éppen ebből az okból kifolyólag nagyon nehéz letenni és félbe hagyni a könyvet. Teljesen lehetetlen, hogy letedd ha annyira magával képes ragadni a történet, mint ahogy engem. Nekem eszembe nem jutott, hogy akár egy pillanatra is letegyem.
Remek.
Akkor most oda kell állnom Haymitch elé, hogy megmondjam, egy nyolcvanéves nénikével, meg Gyogyóssal és Feszkóssal akarok egy csapatban játszani. Odalesz az örömtől
Habár, ebben a részben több rész, illetve szál jutott a szerelemnek, de még sem az a nagyon tömény csöpögős történet amit esetleg ezután el lehet képzelni. Katniss karaktere annyira emberi, egy nagyon "tökös" talpra esett lány történetét olvashatjuk aki igaz nem tudja eldönteni, hogy melyik fiút is válassza a kettő közül, de még sem kapunk egy Twilight féle őrlődést. Ez sokkal jobb szenvedési forma. Inkább tanácstalanság amiben a főszereplő találja magát. Senki se próbálja terelgetni. Aztán ugye a történet beindult szépen lassan, újra az arénában találja magát Katniss és Peeta.A történet folytatódik, együtt akarják túlélni a harcot. Megint. A kapitólium dühös rájuk, a halálukat akarják, és ezért mindent meg is tesznek, hogy így legyen.
 |
| 2012-es filmplakát |
75. évfordulóját ünnepli az Éhezők viadal rendezvény, a kapitólium az előző viadal után egyre több körzetben tapasztal lázadást ellenük hála Katniss és Peeta öngyilkossági kísérletének. Ezért a hatalom egy olyan büntetést tervez minden körzetnek, ami még soha: visszaküldi az eddigi nyertesetek az arénába. Megint. Amivel azt akarja Snow elnök sugallni a körzeteknek: senki nins biztonságban, a hatalom karja bármeddig elér. És így kerülnek újra az arénába a főhőseink mentoruk helyett mennek a viadalra. Ez a viadal mindenben más lesz a számukra. Ugyanis amikor nyertek gyerekkel küzdöttek, most pedig életerős, tapasztalt felnőttekkel szemben kell győzedelmeskedniük. Minden erőt amit csak vethetnek ellenük azt be is vetik, ám nem számítanak valamire, ami keresztbe húzza azt a szépen kialakított tervecskét. Keresztbe tesznek a kapitóliumnak. Újra.
Ami nagyon tetszett: nagy mészérlás ötlete
Kedvenc karakter: Haymitch, Gale, Katniss, Peeta
– Muszáj volt megmentenünk téged, mert te vagy a fecsegőposzáta, Katniss – mondja Plutarch. – Amíg te élsz, a forradalom is él
Összegezve: Nagyon élveztem a könyvet és imádtam, hogy minden oldalon történet valami egy nem várt fordulat következett be. Egy percre sem lankadhat a figyelme az olvasónak.
Abszolút favorit lett ez a rész számomra! Tényleg jobbnak találom mint az elsőt. Bár van amivel nem értek egyet. Peetat is ki kellett volna hozni az arénából nem vagyok Katnisst. Aztán másik kedvencem Cinna is meghalt, aki nem a ruháiról mindenig nyálcsorgatva olvastam. Hiányozni fog!
Az aréna viszont sokkal izgalmasabb volt, az ötlet ami alapján az egész működött... zseniális! Aztán tegyük hozzá azt is Haymitch-ről sejtettem, hogy nagy sumák, de hogy ennyire... nem gondoltam volna! Meg arra se számítottam, hogy pont ebben mesterkedik.
Egy valami biztos a trilógiával kapcsolatban: le merem fogadni, hogy még több meglepetést tud okozni a 3. kötet. Sok kérdés vár még válaszra. Kiváncsi vagyok nagyon a folytatás befejezésére, a végkifejletre. Szerintem még sok izgalom vár ránk a 3. kötetben is.
