C. J. Roberts - Captive in the Dark – Fogoly a sötétben (A sötét páros 1.)
" Igen, megértettem. Ő férfi, de én? Én csak egy lány vagyok, még csak nem is nő. A lábai elé kellene borulnom, áldozván férfiassága oltárán – hálát adva azért, mert odáig ereszkedett, hogy tudomást vegyen rólam. Mindez kiderült egyetlen érintésből."Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 264
Fülszöveg:
Caleb olyan ember, akit csak a bosszú érdekel. Amióta egy hatalomra éhes gengszter kiskorában elrabolta, majd eladta rabszolgának, másra sem tud gondolni – kizárólag a revans foglalkoztatja. Tizenkét évre merült el az élvezeti célból tartott rabszolgák világában, az egyedüli felelősnek tartott férfit keresve. A szenvedését okozó építész végül előkerült: a személyi igazolványa új volt, a személyisége azonban a régi maradt. Ha Caleb elég közel akar kerülni a céljához, muszáj azzá vállalnia, amit gyűlöl. Elrabol egy gyönyörű lányt, hogy azzá tegye, ami ő maga volt egykoron.
Ha egy kicsit a fejemben visszapörgetek, akkor sok olyan regényről írtam mostanában ami erőszakról szólt, vagy elővettem a Stockholm-szindrómát is a legtöbb esetben mint jelenséget. Ahol az áldozat önmagának mint egy védelmi mechanizmus gyanánt bemagyarázza Önmagának, hogy amit vele tesznek rendben van és az erőszaktevőjéhez vonzódni kezd, majd szerelembe esik. Ez a könyv is erről szól és 18+ a kategóriája éppen ezért, ezt felnőtt fejjel mint kívülálló nehéz felfogni, feldolgozni még ha szerencsére csak olvasunk róla akkor is.
"A megértés, a bizalom és a tisztelet vajon egyenlő a szeretettel?"
A könyv olvasása során még és azaz érzés fogott el végig, hogy nekem ezt anélkül, hogy letenném ki KELL olvasnom. A könyv zseniális. Wow feeling az ott van elég rendesen. Nagyon jó volt a könyv, még az erőszak ellenére is és minden ellenére is. A nyelvezete igazság szerint az ami zseniális. Nagyon jól van megfogalmazva minden egyes mondata.
"Sosem gondoltam volna, hogy az idő nyomon követésének hiánya mennyire tönkreteheti az ember valóságérzékelését."
Nagyon izgalmas.
De egyben nagyon bizarr maga a történet főleg ha a szerelmi szálat nézem:
Emberrablás, fogvatartás, lelkiterror, szex, erőszak, szökés.... és persze egy "hős", amolyan szőkeherceg akinek az eszközök a fejében, hogy hogy éri el a végső célját... nem számítanak eleinte csak az, hogy BOSSZÚT tudjon állni. De erre még ő se számított: kötődés ahhoz az "eszközhöz " akinek a segítségével akarta mindezt elérni.
Azaz igazság, hogy az egész szituáció amiben vannak az egész egy nagyon elcseszett dolog mivel egyik főhős sem kapta meg soha sem azt a szeretetet a családjától (vagy bárki mástól) amire igazán vágyott. A mérleg egyik oldalán ott van Caleb akinek a gyermekkora több mint sokkoló és Levvie aki gyönyörű és ezért egész életében az anyja relatíve büntette. Bármit tett "kurva" volt és szeretethiány az elmondhatatlanul jelen volt az ő részéről is.
"Ki ez az ember, aki ezt bírta tenni velem vagy bárkivel és tükörbe tudott nézni? És milyen ember vagyok én, hogy látok benne valamiféle fényt, amivel valahogy helyre lehet hozni? Miért próbáltam meg? És ami még fontosabb, ő miért?"
Igaz, hogy a könyve igazán nem tudom megérteni mert egyik szereplő szituációjába sem tudom szerencsére magam oda képzelni, azonosulni meg aztán végkép nem. De ez cseppet sem akadályozott abban, hogy a tetszésem elnyerje a könyv. Viszont az érzéseket amik mint kérdőjelek a szereplőkben keringtek azokat teljes mértékben annyira átjöttek, hogy szinte "éreztem". Rengeteg a kérdés mind a két szereplőben a kialakult helyzet kapcsán. Rengeteg érzelem is kering bennük.
" Nagyon furcsa dolog játszódott le bennem: előjött valamiféle alapvető és egyszerű tudás, ami rámutatott a hím- és a nőnem, a férfiasság és a nőiesség, a kemény és a puha, a ragadozó és a préda szembenállására. Igen, megrémültem. De a felszín alatt lapult egy homályosan ismerős érzés is. Vágy? Talán."
Szerencsére vagy éppen szerencsétlenségemre egy trilógiáról beszélünk így el kell olvasnom a folytatást is. Az ügyön már rajta is vagyok, bele is kezdtem a 2. kötetbe. Nagyon remélem, hogy arra a bizonyos i-re felkerül a pont. Bár azért kicsit elgondolkoztatott az, hogy baj e hogy egy ilyen könyv ennyire tetszik? Baj van e velem is.Szóval jó magam is voltam egész mélyen a könyv olvasása során, és mivel az érzelmek ennyire átjöttek számomra, ezért 5 csillagot adnék a könyvre. Nagyon várom már, hogy mi fog történni a 2. kötetben :))