Christopher Paolini- Örökség könyvsorozat
Először is bocsánat, hogy nagyon régóta nem írtam nektek semmit, de most vagyok elsőéves hallgató egy fősulin így egy kicsit remélem megértitek a helyzetem. Olvasni nem olvastam mondhatni semmi jót ezidő alatt, viszont, olvastam jó pár könyvet még az utolsó bejegyzésem után. Ezekről szeretném megosztani az élményemet, véleményemet VELETEK! Remélem, még van itt valaki. Nem tűntem el, és nem is fogok, csak kicsit szüneteltem. De itt vagyok, és hozok nektek sok-sok kritikát most így a téli szünet alatt! :)
Na szóval, elolvastam Christopher Paolini SÁRKÁNYOS sorozatát, az örökséget. Nem veszem külön-külön bejegyzésbe az összes könyvet.
Első könyvről ITT olvashattok véleményt, tőlem! :) Ha még nem olvastad volna: Jó szórakozást hozzá!
Elsőszülött (Örökség 2.)
 |
| Eredeti cím: Eldest Fordító: Bihari György, Sóvágó Katalin Kiadó: Európa Kiadó Kiadás éve : 2009 Oldalszám: 708 |
Fülszöveg:
"Eragon és Saphira megvívta élete első nagy csatáját a törpék és vardenek oldalán a Birodalom kegyetlen ura, Galbatorix és az őt támogató urgalok ellen. Bár a csatát megnyerték, a harcnak nincs vége.A súlyos sérülést szenvedett Eragon és sárkánya Ellesmérába, a tündék országába utazik, hogy ott tökéletesítse tudását, és ily módon méltó legyen a Sárkánylovasok rendjéhez. Kiképzése során nemcsak testben és a harcművészet terén edződik, hanem szelleme is fejlődik. Mestere, Oromis megismerteti a mágia magasabb szintjével, s a férfivá érő Eragon jó úton halad, hogy igazi Lovassá váljon.Időközben azonban hírét veszi, hogy faluját, Carvahallt Galbatorix pribékjei a földdel tették egyenlővé, a falubeliek pedig, Eragon unokatestvére, Roran vezetésével, elmenekültek, hogy a vardenekhez csatlakozva ők is harcba szálljanak a zsarnok ellen. Eragon nem tehet mást, mint hogy lélektársával, Saphirával együtt részt vegyen az öldöklő háborúban, ahol egy hozzá hasonlóan ifjú Lovassal, halottnak hitt barátjával, Murtaghval kerül szembe, s a kíméletlen párbajban fény derül egy rettenetes titokra. Eragon megtudja, ki volt az apja. A véreskezű, nagy erejű mágus, Galbatorix uralmát most sem sikerült megtörni, a történet folytatódik. "
A könyv nagyon tetszett. Igen, fontos evvel kezdenem, mert ez a legfontosabb :) Az egész könyv amolyan: JAJJJ NEM TUDOM LETENNI feeling, és addig olvasod míg a végére nem érsz a könyvnek, olvastatja magát. Az egész 3 szálon fut, ami nagyon-nagyon bejött. Mindegyik szemszög érdekes, és feldobja a történetet. Dinamikusan haladnak a szálak. Sosincs az, hogy: jajj igeeen....igeeen....lapozzunk.... érzés. Ugye már veled is volt ilyen? Utálom ha ez van.... Akármelyik szereplő sorsáról is olvastam, mindig arra vágytam, és vártam, hogy visszamehessek a másikhoz... és igen, így történt az, hogy hajnalig olvastam megállás nélkül. Még a lakásban is a könyvvel mentem mindenfelé... oké, ez nem újdonság főleg ha a történet az ember ennyire leköti és képes magával ragadni mint ez is.
Roran és Katrina kapcsolata, nem az a csöpögős romantika, ami pont elég is volt mert nincs szükség rá még is azt mondod róluk: igen, milyen szép kapcsolatuk van. Milyen jó. Pont az a mennyiség ami beleillett teljes mértékben a történetbe. Aztán ne feledkezzünk meg a Tündék világáról amibe most nagyobb betekintést kaphattunk. Olyan jó a tájleírás, hogy szinte érzed olvasás közben a levegő tisztaságát, kirajzolódtak előttem a fák, a virágok..az összes növény. Szinte olyan volt, mintha ott sétálgatnál te is velük. Egyszerűen csodálatos élménnyé tette még jobban az olvasást. ÉS igen, még ezek a részek sem voltak unalmasak. Sőőőt....!!! Kedvencem ezek voltak a könyvben. Az egész annyira szépen ki van dolgozva, minden apró részlet, szinte hihetőnek érzem azt is: hogy igen, ezek így rejtőzködnek... :)))
Olyannyira magával ragadott a történet, hogy azonnal olvastam is a következő könyvet.
Brisingr (Örökség 3.)
A történetről egy kicsit, így elsőként mielőtt fejest ugranék az olvasásos élménybe. Íme, a fülszöveg:
Eragon megígérte unokatestvérének, Rorannak, hogy segít kiszabadítani Katrinát Galbatorix fogságából. Roran, aki elmenekítette a falubelieket Carvahallból a Birodalom pribékjei elől, időközben rettenthetetlen harcossá vált, kiérdemelve a Vastörő melléknevet a vardenek között, akik szintén Eragonban bíznak – szükségük van erejére és tehetségére, hisz ő az utolsó szabad Sárkánylovas, akinek esélye lehet a félelmetes, velejéig gonosz, hihetetlen mágikus erővel bíró Galbatorix ellen. Eragont szorítja az idő és a rengeteg feladat: még annyi mindent kell megtanulnia a mágiából, meg kell győznie a törpéket, hogy álljanak Nasuada királynő és a vardenek mellé, el kell látogatnia Ellesmérába a tündékhez…
Vajon képes lesz-e ez az egyszerű parasztfiú arra, hogy egyesítse a lázadó erőket, és megdöntse a zsarnok király uralmát? Hogy hogyan végződik a Birodalom és alattvalói, valamint a törpék, tündék, sárkányok, mágusok sorsa, azt Az örökség tetralógia készülő, negyedik kötetéből tudja majd meg a Kedves Olvasó."
Első könyv: magával ragad
Második könyv: lehetetlen letenni
Harmadik könyv: elvarázsol még jobban, amikor már azt hitted, hogy ezt fokozni nem lehet. Mondok valamit: DE IGEN, LEHET!
Még jobb mint az első kettő. Olyan jó érzés leülni valahová a házban összekuporodni az olvasómmal és olvasni ezt a történetet. Kiszakít bárhol is legyél, elvisz onnan messze a külvilág, megszűnik. Csak te vagy, és a történet ahol éppen messzi földeket jársz be. Imádom azt benne, hogy sárkányos, hogy van benne ármány és annyi fordulat, hogy azt elmondani se lehet és amikor azt mondod huhh... ezután már semmi se fog meglepni és azt hiszed fel vagy készülve mindenre mész haladsz pár fejezetet és az állad leesik és úgy marad, amíg fel nem ocsúdsz, hogy igen, már megint megcsinálta Paolini, mesterien csavarja a szálakat. MESTERIEN!
Amit különösen kiemelnék a könyvből azaz, hogy itt is ugye még mindig több szemszögből láthatjuk a történetet, de különlegessége, hogy itt VÉGRE -amit már vártam nagyon, ezt hozzá kell tennem feltétlenül- Saphira szemszögét megismerhettük, a gondolataiba jobban beleláttunk és vicces volt, egy sárkány gondolatait olvasni. Számomra különösen feldobta a történetet. Ezek után, csak annyit mondtam, ahogy vége lett a könyvnek: IDE A KÖVETKEZŐVEL!! :)
Örökség (Örökség 4.)
 |
| Eredeti cím: Inheritance Fordító: Urbán Erika Kiadó: Európa kiadó Kiadás éve: 2012 Oldalszám: 940 |
Fülszöveg:
Szerettem...! Bár, én nem ezta végkifejletet vártam. Olyan szomorú számomra kicsit. Oké megértem, de akkor is...... kiidegel a tény, hogy így lett vége :S A másik meg, hogy nem tudom elhinni, hogy vége van... talán a vége miatt!Kezdetben volt Eragon…És végül itt az Örökség.Eragon, az Árnyékölő, a Sárkánylovas, csak egy szegény parasztfiú volt, amíg meg nem találta Saphira tojását. Miután a sárkány kikelt, élete alaposan megváltozott. Most már az egyetlen szabad sárkánylovasként neki kell szembeszállnia Galbatorix zsarnokságával és legyőzni a királyt, mert második esélyt nem kap a világ. De még mielőtt ezzel megpróbálkozhatna, a varden seregnek is oda kell érnie a főváros falai alá. Útjukban bevehetetlen városok és legyőzhetetlen hadvezérek állnak…Eddigi csatáik és győzelmeik reményt adtak a Birodalom ellenfeleinek. De sikerül-e Nasuadának együtt tartania seregét, amelyet annyi különböző népből szervezett? Segítségére sietnek-e a tündék, amikor a legnagyobb szüksége van rájuk? Lehet-e a vardenek varázslóinak esélye Galbatorix ellen?Új csaták, hajmeresztő kalandok, elképzelhetetlen titkok várnak a szabadságukért harcoló emberekre, törpékre, urgalokra, tündékre és segítőikre, a váltott macskákra. Ismét szembekerül Murtagh és Tövis meg Eragon és Saphira. Az út végén pedig Galbatorix és fekete sárkánya, Shruikan várja őket…
Drukkoltam Ergonnak, hogy legyen szerelmes stb stb és legyen minden boldogságos és rózsaszín így a végén, de nem lett. Kétségekben maradtam én is meg szerintem mindenki más is. Egy valamit még sajnáltam a végére: Murtagh-ot, mert semmi hír nincs róla, úgy vártam volna azt is, hogy mi lesz vele. Meg egy kicsit azt gondoltam: legalább ő mutasson valami szikrát és történjen valami szupi. Nem, nem történt. Mindenezek ellenére mondatom azt, hogy méltó befejezés, hogy egész jó lezárása lett az egésznek. De nem mondanék igazat. Nem jött be annyira, mint szerettem volna. Kicsit -főleg a végén amikor rádöbbentem, hogy vége és nem tudom meg egy amolyan igaza vége, mint amit elvárnék- csalódott voltam. Nem kicsit. Számomra éppen ezért csalódás volt a zárás ilyen szempontól, de valszeg az én fantáziám az ami kissé megszaladt...
Sorozatról, összességében:
Ilyen összefoglalót még soha sem írtam, mert egyik sorozatnak sincs vége amiről a blogomban írtam, de szerintem nem olvastam még olyat. Akkor vágjunk bele:
Ha a sorozatot teljes egészében nézem, és a végével való csalódottságot nem számítom, akkor azt mondhatom ezekről a könyvekről, a sorozatról, hogy nagyon-nagyon imádnivaló. Szerettem benne, hogy lekötött, hogy nagyon jók voltak benne a leírások. Fordulatosak benne a cselekmények, többszálon futó történet meg nem zavar össze. Ami külön jó pont, mert már találkoztam olyan könyvvel amiben nem működött nekem sehogy sem.
Ha a sorozatot teljes egészében nézem, és a végével való csalódottságot nem számítom, akkor azt mondhatom ezekről a könyvekről, a sorozatról, hogy nagyon-nagyon imádnivaló. Szerettem benne, hogy lekötött, hogy nagyon jók voltak benne a leírások. Fordulatosak benne a cselekmények, többszálon futó történet meg nem zavar össze. Ami külön jó pont, mert már találkoztam olyan könyvvel amiben nem működött nekem sehogy sem.
VEDD MEG ÉS OLVASD EL! Főleg ha szereted a fantasy-kat a sárkányokat, a tündéreket, a jó és a rossz harcát. Mert itt minden van. Ez a te könyved akkor, ha már külön-külön is befutó nálad. Kellemes olvasást hozzá!
SOROZAT: 5/4 pontot kap nálam.