Becca Fitzpatrick - Csitt, csitt

Posted by Csillagvirágszál on augusztus 16, 2012 in 2, angyal, Becca Fitzpatrick, Csitt csitt, ifjúsági, Könyvmolyképző Kiadó, szerelem, urban fantasy, vörös pöttyös,

Eredeti cím: Hush, Hush
Fordító: Farkas Orsolya
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2010 (angolul: 2009)
Terjedelem: 360 oldal

Fülszöveg:

EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül...

Maga a történet nagyon jónak indult, tetszett a leírás, azt hittem mi nagyon jóban leszünk. Csalódtam a könyvben. Sok minden miatt.

Nem jutok szóhoz a könyv kapcsán, nem azért mert annyira jó volt. Hanem pont ellenkezőleg: annyira rossz volt. Teljesen vegyesek az érzelmeim. Voltak részek amiket kifejezetten élveztem, voltak amitől legszívesebben az olvasóm a falhoz vágtam volna. Egyszerűen érzem, egy újabb könyv ami nem az én műfajom. Végre egy sorozat amit nem biztos, hogy folytatni fogok.

Folt (bár, hogy lehet egy karakternek ilyen nevet adni?) volt az a személy az egész könyvből aki picit is szimpatikus volt, és voltak jó jelentei de a többiek….Kedves Nora-t legszívesebben jól fejbe csaptam volna valamivel, annyira idegesítő volt és butuska. voltak benne jó részek tényleg, és ezek kicsit fel is húzzák a történetet számomra, voltak kifejezetten jó mondatok benne, amiket jókat nevettem/mosolyogtam. Inkább nem is ragozom tovább a dolgot. Ez tipikusan azok közé a könyvek közé sorolható -számomra- amik a vége felé kezdett tetszeni. Egy sablon alapján írnak naz emberek könyveket? Mert ennél tipikusan azaz érzésem volt: tucat könyv és valami egyszerű sablonra van megírva. Ejj…. fölösleges tovább ragoznom. Sajnos :(

– Az illatod is jó. – mondta Folt.
– Ezt hívják zuhanynak. – Egyenesen előrebámultam. Mikor nem válaszolt, oldalra fordultam. – Szappan. Sampon. Meleg víz.
– Meztelenül. Ismerem a dörgést.