Renée Carlino - Sweet Thing – Te édes (Te édes 1.)
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 336
Fülszöveg:
Mia Kelly elit egyetemen végzett diplomás, klasszikus képzésben részesült zongorista, egy gyakorlatias gondolkozású anya és egy különc apa lánya. A diploma megszerzése után nem találja a helyét. Azon őrlődik, hogy üzleti végzettségével kezdjen-e valamit, vagy a zenében mélyedjen el, amit szenvedélyesen szeret.
Amikor édesapja váratlanul meghal, úgy határoz, hogy amíg ki nem találja, mihez kezdjen a saját életével, addig az apjáét folytatja. Ann Arbort New York Cityre cseréli, és átveszi apja kávézójának vezetését. A népszerű találkozóhely törzsközönségét fel nem fedezett helyi zenészek, művészek alkotják. Mia eddig távol tartotta magát az izgalmas és kiszámíthatatlan művészléttől, de a váratlan találkozás Will-lel, az édes, helyes, elragadó gitárossal, bepillantást enged neki ebbe a világba. Amikor a srác a barátja, majd a lakótársa lesz, Mia minden tőle telhetőt elkövet, hogy elnyomja a lelkében dúló szenvedélyt, amit iránta és a zene iránt érez, de apja öröksége lassanként megnyitja a szívét.
Szintén egy nagyon jó könyvről fogok Nektek mesélni, ez az első könyvem az írótól de nem az utolsó. Persze, folytatni szeretném a sorozatot, mert nagyon tetszett és a stílusát és maga a sztorit is nagyon egyedinek tartom.
Egyetlen egy problémám akadt a történettel. Az nem más, mint a főhősnő: Mia. Ő hiába éppen a főiskolán végzett, hiába van egy tragédia az életőben amitől felnőtté válhatott volna.... nem... ő akkor is annyira gyerek maradt mintha a karakterünk egy 14 éves kislány lenne aki képtelen felismerni és elfogadni a nyilvánvaló dolgokat. Ez Mia.
De nem ugolrjunk ennyire bele a közepébe a történetnek, kezdjük előlről :) Még az ünnepek előtt jrátam a könyvtrában és hozta haza magamma sok-sok piros pöttyös könyvet mert szerettem volna ilyen egynapos olvasásokkal tölteni az időm, kikapcsolni az agyam de persze jó könyveket is akartam. Nem nyúltam mellé. Ez a könyv egyszerűen zseniáli.s Nagyon jó alaptörténet van, és kicsit bele láthatunk másképpen, másszemszögből a zenei világba.
– Tanulj meg segítséget kérni, amikor szükséged van rá…és vedd észre, hogy mikor van rá szükséged!
A könyv borítója nagyon szép, bár ezt a minőséget a kaidótól megszokhattuk nagyon nagy többségben a borítók el vannak találva a könyveik esetében és szépen kidolgozottak. Nincs ez másképpen most sem!
Időnként mások szeretete kell hozzá, hogy megtudjuk, kik is vagyunk valójában.
Viszont nem csak a főszereplőket lenne érdemes kiemelnem a történetből, hiszem a többi karakter is nagyon szépen kidolgozott és mindenkinek van fleadata Mia életében és ettől válik a történet valóságossá. Nem egy klisévé, mint a legtöbb könyv. Mert valljuk be, általában a lovesztorikban van a két szerelmes jönnek mennek a mellékszereplők de isten igazán nem szokott akkora nagy feladatuk lenni. Ez most másképpen van. Személyes kedvencemként szeretném kiemelni Jennyt. Hozzá ő állt a legközelebb mert egy szókimondó lény, számomra az egyetlen volt a könyvben aki végre ki merte mondani azt amit én is gondoltam és legszívesebben Mia fejéhez is vágtam volna. :))
De természetesen nem feledkeztem meg a másik főhősünkről Will-ről sem. Aki szintén egy nagyon szerethető karakter, aki nagyon sokat szenved a lány miatt... természetesen. Viszont volt valami amitől a falnak mentem: szeretett lányt, csak hogy meggyőzze önmagát és a csajszit is: HAVERNAK szólitotta kb minden mondatában, de egy beszélhetésükbe legalább 3x elhangzott ez a szó. Bocsánat, most át kell mennem Ábelbe: DE MIÉÉÉÉRT??? Mindenmmellett nagyon bizar volt, hogy a csaj hosszú mondatokban ecsetli, hogy a pasi -aki nem mellesleg a bérlője lesz- mennyire baromi szexi...és pár mondattal később oda lyukad ki, hogy: nem mellesleg annyira emlékeztett az apámra... NEEE ezt ne, ez annyira bizar egy kicsit.
A törénet összességében nagyon jó volt, bár néha kiborultam egy két annyira abszurd helyzettől amit a csaj levágott, hogy az csak na. Talán nem emeltem ki eléggé, hogy a történet végre nem az a megszokott nagyon nyálas mint általában a könyvek soraiban meg szokott jelenni, hanem életszagú és nem minden rózsaszín. A szereplők sokszor vannak fennt, aztán sokszor lent. Az ő életük is egy hullámvasút mint a miénk is, hibáznak és tanulnak belőle: fejlődnek. Ez nagyon sokszor hiányzik nekem egy-egy könyvből és tt tényleg nagyon teszett az egész így összességében. Mia is cuki meg minden, de ő valahogy számomra a történetet kicsit lehúzta és ezért 4 csillagot adok rá. Ennek ellére szeretném levadászni a folytatást is. Nagyon kiváncsi vagyok!